A közvetlen és a közvetett kommunikáció ismérvei

1. A KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET
ALAPJAI
A közvetlen és a közvetett kommunikáció ismérvei
Prezentációt Készítette: Bella Ferenc József

2. KOMMUNIKÁCIÓ
A kommunikáció lehet:
• Közvetett
• Eszköz segítségével történik a kommunikáció
• Közvetlen
• Kölcsönös
• Kétirányú visszajelzés

3. KÖZVETETT KOMMUNIKÁCIÓ
• közvetett kommunikáció valamilyen közvetítőn például a rádióhullámokon, vagy a
levélpapíron keresztül zajlik
• Médiumok(nyomtatott,elektronikus,televízió,Internet) igénybe vételével
• A közvetett kommunikáció során nincs személyes kapcsolat, csak technikai eszközök
segítségével történik az információáramlás
• a felek között tér- és/vagy időbeli eltolódás van
• A partnerek nem egymást,hanem egy közvetitő objektumot(postaláda,csatorna)
neveznek meg.

4. • Ebben az eset két folyamat több postaládát is használhat, és egy postaládát több
folyamat is felhasználat
• Nem szükséges szinkronizáció
• Műveletek szintaktikája:
• Send(postaláda,üzenet)
• Receive(postaláda,üzenet)

5. KÖZVETLEN KOMMUNIKÁCIÓ
• A közvetlen emberi kommunikáció két meghatározó csatornája a látás és a hallás
• A közvetlen kommunikáció az információáramlás személyes, több érzékszervi
csatornán keresztül történik.
A közvetlen emberi kommunikáció fogalma azt a gondolatot fejezi ki, hogy mindenféle
kommunikációnak elemi jelensége, megtestesülése két ember közvetlen
kommunikatív kapcsolata, amelyben minden érzékszerv részt vesz, de legfőképp a
látás és a hallás.

6. AZ ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓ
• A hír üzleti áramoltatása gazdasági, üzleti környezetben: Az üzleti kommunikációs
modell és az általános kommunikációs modell közötti különbség az adó és a vevő,
valamint a hír tartalmában van.
• Az üzleti kommunikáció a hír üzleti célú áramoltatása gazdasági, üzleti
környezetben
• Egy személy, csoport vagy szervezet(az adó)üzleti célzatú hírt ad át egy másik
személynek,csoportnak,szervezetnek(vevőnek)
• Az üzleti tárgyalás sikere a kommunikáció hatékonyságára épül.

7. • Jellemzők:manipulálás,titoktartás,elhallhgatás,burkolt üzenet,
hatáskeltés
• Az információ-átadás módja kétféle:Közvetett-közvetlen
• Közvetlen-személyes találkozás útján történő
• Közvetett-médiumok igénybevételével

8. A KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT KOMMUNIKÁCIÓS
FORMÁK RENDSZEREZÉSE
Az emberi kommunikáció sok csatornán, megfoghatatlan módon tartalmaz jeleket.
Magában foglalja az ember egyéniségét, az elvárások különböző fajtáit, amit a beszélő
mond, amit gondol, amit a hallgató gondol arról, amit a beszélő mond, a nem verbális
aspektusokat és az összes körülményt. Különböző típusú kódokat ismerünk a
kommunikációs csatorna megválasztásától függően.
• A közvetlen emberi kommunikáció: az információ áramlás személyes, több
érzékszervi csatornán keresztül történik.
• A közvetett kommunikáció: nincs személyes kapcsolat, csak technikai eszközök
segítségével történik az információáramlás

9. • Az üzenet lehet: hiányos vagy pontos, konkrét és elvont
• A kommunikáció a közlő fél szándéka szerint lehet: célirányos, kifejező vagy spontán
• A kommunikáció lehet: verbális vagy non-verbális jellegű.
• A kommunikáció irányultsága szerint, lehet egyirányú vagy kétirányú
• A társadalom szféráiban végbemenő kommunikáció típusai, lehetnek közvetlenek
vagy közvetettek

11. AZ ÜZENET - TARTALMA SZERINT - LEHET:
• a közlési célhoz és funkcióhoz viszonyítva hiányos vagy pontos, épp annak megfelelő
(adekvát) vagy redundáns (terjengős)
• a jelek referenciális tartalmához viszonyítva konkrét, vagy elvont
• a befogadóra vonatkoztatva közlő, információtovábbító, vagy felszólító jellegű
A megfelelő kódrendszer kiválasztásában a legfontosabb szempont, hogy a címzett
melyiknek a dekódolására kész és képes.

12. A KOMMUNIKÁCIÓ IRÁNYULTSÁG SZERINTI
ÉRTELMEZÉSE.
Irányultsága szerint:
• egyirányú (amikor a vevőnek nincs módja az adó szerepét betölteni: költő-olvasó,
hírolvasó-néző viszonya),
• kétirányú (melynek során a két fél időről időre szerepet cserél, azonban e típuson
belül még megkülönböztethető az egyenrangú és egyenlőtlen viszony a felek között).

13. A TÁRSADALOM SZFÉRÁIBAN VÉGBEMENŐ KOMMUNIKÁCIÓ
TÍPUSAIT ELEMEZVE MEGKÜLÖNBÖZETHETÜNK:
• közvetlen (a felek tér- és időeltolás nélküli kommunikációját)
• közvetett (a tér- és vagy/időbeli eltolás, azaz közvetítettség révén létrejövő) formákat

14. ASZERINT, HOGY NYELVI KÓDOKKAL TOVÁBBÍTJUK-E AZ ÜZENETEKET
VAGY VALAMELY MÁS MÓDON, A KOMMUNIKÁCIÓ LEHET:
• verbális (nyelvi, írásban vagy szavakban megnyilatkozó)
• A verbális kommunikáció, vagyis a nyelv kialakulását megelőzően az ember őse a
biológiai kommunikáció (pl. szag alapján történő azonosítás) és bizonyos egyszerű
hangjelzések, és gesztusnyelv segítségével tartott kapcsolatot társaival.
• A verbális kommunikáció jellemzője, hogy a nyelv sajátos nyelvtani szabályai, és az
adott környezet szocializációs szokásai szerint tagolt. Ettől való eltérés sorozatos
félreértést eredményezhet.
• nonverbális (nem szavakban megnyilatkozó) jellegű.
• Tulajdonképpen a testünk adja a nonverbális kommunikáció kifejező eszközét. Ennek az eszköznek az
igénybe vétele többnyire nem tudatos, tehát akaratunktól független. Összességében érzelmeket
viszonyulásokat fejez ki. A nonverbális, vagy más néven metakommunikáció során áramló jelzéseket az
intuíció (intuitív = képes olvasni mások nonverbális jeleit) segítségével értelezzük.
• Csatornái: tekintet,arc mimikája,gesztus,testtartás,távolságtartás

15. A VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
• A verbális kommunikáció a nyelvből, és ennek alkalmazásából, a beszédből és az
írásból áll.
• A nyelv mindennemű emberi fejlődés egyik legfőbb tényezője, sőt feltétele.

16. A NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
• A nem verbális viselkedések részben ösztönösek, részben tanítottak, részben pedig
utánozottak.
• Kutatók szerint közléseink 2/3-a nem szóban ,hanem testbeszéd által jut el
másokhoz

17. A JEL-ÉS GESZTUSBESZÉD EGYEZMÉNYES
(KÓDOLT) JELEKBŐL ÁLLÓ KIFEJEZÉSFORMA.
• A jel-és gesztusbeszéd:egyezményes(kódolt) jelekből álló kifejezésformák.
• A magatartáskutatás kialakulása majd elterjedése fokozta az érdeklődést a jelzések
és a gesztusok kutatása iránt.

18. A PALO ALTO-I KOMMUNIKÁCIÓKUTATÓ
ISKOLA
• Minden kommunikatív aktusnak van egy tárgyszintje és van egy viszonyszintje.
• Tárgyszinten információ zajlik, viszonyszinten pedig a kapcsolat által éltett
érzelmek és minősítések kommunikációja megy végbe.
• Az érzelmek és minősítések kommunikációja három tényezőtől függnek:
• A közlés tartalmától
• A közlés szituációjától
• A közlés jellegétől, Kulturális minősítésétől

19. A METAKOMMUNIKÁCIÓ
• Közléseink direkt tartalmát mindig kiséri egy indirekt kommunikáció.
• A metakommunikáció jelzésfolyamata főleg a nem verbális csatornákat veszi igénybe.
• A metakommunikáció nem szándékolt, nem tudatos jelzések, amelyek közleményeinket
kísérik.
• A nem verbális jelek használata, csak akkor tekinthető metakommunikációnak, ha az a
közléseink nem tudatos nem szándékos változata.
• Metakommunikációs csatornák:
• Vizuális,akusztikus,irott,lelki folyamatok
• A metakommunikáció a személyiség állapotának hű tükre

20. A KOMMUNIKÁCIÓ SZINTJEI
A kommunikációban résztvevő személyek száma szerint négy szintet emelnek ki:
• Személyen belüli,intraperszonális
• Személyek közötti, interperszonális
• Csoportkommunikáció
• Tömegkommunikáció

21. Köszönöm a figyelmet!