A 33 éve könnyedén eldolgozgató Voyagerektől a Föld légkörét el sem hagyó szondákig, gazdag a szórás. Ebben keresünk majd valami logikát és megnézzük a legérdekesebb sztorikat, illetve hogy milyen tényezők vezettek az események ilyetén kifutásához. Végül feltesszük a kérdést, megállapítható-e valamilyen szempontból összefüggés egy szonda eredményei és élettartama között és ha igen, milyen esetekben? Nem csak space-geekeknek.

1. Naprendszerkutató
szondák
avagy mi számít sikernek?
Tóth András - SF Meetup

2. Egy szonda életpályája...

3. Tervezés és
összeszerelés
Több évet vagy évtizedet
vesz igénybe
Tesztek sorozata
Sterilizálás problémája
Konstrukciós hibák
lehetősége
Huygens űrszonda

4. Indítás
A küldetés egyik
legkockázatosabb
fázisa
Az űrszondák 24%-a
nem hagyta el a Föld
körüli pályáját
Cassini-Huygens indítása
1997. október 15.

5. Megérkezés a célhoz
A küldetés egyik
legkockázatosabb fázisa
A szondák 15%-a
nem állt célégitestje körüli
pályára illetve becsapódott
annak felszínébe
Huygens űrszonda Titán légkörébe lépése
2005. január 14.

6. Tudományos kutatás
Környezet feltérképezése
Előre kidolgozott tudományos
cél(ok) részbeni vagy teljes elérése
Új célkitűzések a helyszíni
mérések alapján
Huygens űrszonda leszállása a Titánra
2005. január 14.

7. Statisztika

8. 150,0
112,5
75,0
37,5
0,0
Nap Vénusz Mars Jupiter Uránusz Üstökösök
Sikeres űrszondák Összes űrszonda

9. 15%
24%
61%
Sikeres Indítási hiba Nem érkezik meg

10. Küldetés vége
vagy hosszabb megszakadása...

11. Emberi és műszaki hibák
Indítás, Föld körüli pályára állás során (Mars 96)
Égitestre való leszállás során (MPL)
Földről küldött hibás parancs (Mars Climate Orbiter)

12. Tervezett megszakítás
Hajtóanyag elfogyása Környezeti körülmények
Irány tartása, pozícionálás (kommunikáció, Bolygó felszínén légkörében uralkodó
energiaellátás) nem lehetséges szélsőséges hőmérséklet és nyomás
viszonyok elpusztítják a szondát
Asztrobiológiai potenciállal rendelkező
égitestek védelme Galileo Jupiter atmoszférájába belépő
alszondája (extrém g értékek,
Galileo űrszondát 2003.09.21-én 48.26 km/s- hőmérséklet, nyomás
al beléptették a Jupiter légkörébe az Európa Venyera-szondák (Vénusz)
beszennyeződésének elkerülése érdekében extrém hőmérséklet

13. Energiaellátás
Akkumulátor Napelem RTG
Orbiter, elhaladó egység: Mars Rádióizotópos-
Gyors lefolyású
pályájáig bezárólag termoelektromos generátor
leszállások esetén
használatos általánosan (több
alkalmazott (Vénusz,
éves üzemidő) Pioneer 10,11; Voyager 1,2
Titán)
Viking 1,2; Galileo
Lander: Mars pályáig Ulysses; Cassini;
Huygens-űrszonda
bezárólag használatos, a New Horizons;
3 óra 37 perc (limitált)
légköri átlátszóság (Tau), Curiosity (MSL)
üzemidő (Titán
dőlésszögek erősen (több éves, évtizedes
atmoszférájába való
befolyásolják a küldetést üzemidő)
belépéstől)
(több hónapos, éves üzemidő)

14. At least...I’m not alone. Uh..oh..shadow!

15. Teljes kudarcok

16. Mars 96
Ambíciózus, komplex, 3 részből álló projekt
Orbiter: felszín, atmoszféra, belső felépítés,
mágneses mező vizsgálata, áramellátás: 2 nagy
napelemtábla, 6180 kg tömeg
2 lander: talaj, környezet és atmoszféra vizsgálatok,
áramellátás: 1-1 RTG
2 penetrátor: talajba 5-6m-re behatoló szonda
Alsó egység: spektrométerek + szeizmométerek
Felső egység: meteorológiai műszerek, képrögzítő
rendszer, áramellátás: 1-1 RTG
Indítás: 1996. nov: 4. rakétafokozat 2. gyújtásában
hiba, 3. keringés után visszazuhan a Földre.

17. 4 RTG, összesen 200 g plutónium-238 izotóppal eltűnt

18. Mars Polar Lander
& Deep Space 2
Mars északi sarkvidékének vizsgálata egy álló
landerrel és 2 penetrátorral (Scott & Amundsen)
Lander: 2008-as Phoenix küldetés előfutára, talaj
kémiai elemzése mintavétel után, meteorológiai
és optikai vizsgálatok
Szoftver hiba: lábak rázkódása miatt 40 méterrel
a felszín fölött leálltak a fékezőhajtóművek
Penetrátor: talajba 0.6 m-ig való behatolás,
mintavétel, kémiai elemzés
Túl kemény becsapódás/túl kevés energia a
kommunikációhoz
“People sometimes make errors”

19. Puffff...placcs!

20. Beagle 2
Exobiológiai kutatóprogram, kis költségvetésű,
gyorsan összeszerelt űrszonda
Robotkaron kamerák, spektrométerek, felszíni
mintavevő - szonda testén gáz kromatográf,
felszín alatti mintavevő “vakond”
Nem egyértelmű a kudarc oka (elrepült a Mars
mellett, elégés a felső légkörben, leszállásnál
összetört)

21. Túlteljesítők

22. Voyager 1,2
Voyager 1: indítás - 1977.09.05
33 éve 5 hónapja 5 napja
116.478 AU messze van a Földtől
Alapvető cél: Jupiter és Szaturnusz
rendszerek feltérképezése. Heliosheath
zónát 2010. decemberében lépte át-
Voyager 2: indítás - 1977.08.20
33 éve 5 hónapja 20 napja
95.240 AU messze van a Földtől
Alapvető cél: Jupiter, Szaturnusz,
Uránusz, Neptunusz rendszerek
feltérképezése
Jelenleg: Voyager - The Interstellar
Mission, a Naprendszer külső területein
kozmikus részecskék, plazma vizsgálata

23. Támadnak a kozmikus részecskék!

24. Mars Exploration Rover
Spirit (MER-A) rover: Marsot érés - 2004. január 4.
2010. március 22.: utolsó kommunikáció a
szondával.
Egykori víz jelenlétének megerősítése, (főleg)
geológiai kutatások a Gusev-kráterben 90 sol-ig.
Opportunity rover: Marsot érés - 2004. január 25.
2571 napja üzemel - 27.7x-es túlteljesítés!
Egykori víz jelenlétének megerősítése, (főleg)
geológiai kutatások a Terra Meridianin 90 sol-ig.
Pillanatnyilag: Santa Maria kráternél, Endeavour
kráter fele vezető úton.

25. Santa Maria kráter
Amerikai foci pálya a Marson

26. Huygens
Cassini anyaszondáról való leválás után 2005.
január 14-én belép a Titán atmoszférájába.
Egyetlen külső naprendszerben történt leszállás
az űrkutatás történetében.
Ereszkedés közben légkör részletes vizsgálata
és felvételek készítése, landolás után első képek
elkészítése a Titán felszínéről
Parancshiba miatt az “A” rádiócsatornán
sugárzott adatok, képek elvesztek, Cassini-
Huygens közti doppler mérések kimaradása

27. Következtetések
Hosszú élettartam előnyei
Orbiter: hosszú távú és alapos felszín térképezés, változások,
pillanatnyi kondíciók detektálása (Mars Global Surveyor)
Lander: hosszú távú felszín és atmoszféra vizsgálat, új
területek észlelése, évszakos-időszaki változások nyomon
követése (Mars Exploration Rover)
Sikert nem mindig időben mérjük
Áttörést jelentő technikai eredmény, geológiai, kémiai,
exobiológiai felfedezés esetén.
Huygens - űrszonda: óriási siker, de csak 3.5 órás üzemidő!